Valamikor novemberben, még az uborkaágyás előtt abbahagytam a mérleg írását, és nem folytattam. Most, amikor nem történik semmi a kertben, hol köd van, hol eső, még csak szép téli időről sem számolhatok be, legfeljebb csak sárról, itt az ideális alkalom visszaemlékezni, milyen is volt a termés. Tehát az uborkánál hagytam abba.
- Uborka: nagyon bejött megint, remek termés volt. De tavaly is és idén is csak a másodvetés eredt meg igazán, pedig mindent ugyanúgy csináltam. Lehet, hogy egyszerűen később kell elvetni, így aztán a következő nyáron nem is próbálkozom majd április végén. De a termés maga így is jó volt, lett sok savanyú és nyersen fogyasztott, valamint salátának eltett uborka is, még most is fogyasztjuk.
- Brokkoli: ez az, amivel jövőre nem fogok próbálkozni. A rááldozott munkához és elfoglalt helyhez képest csak annyi kis termést hoz, hogy abszolút nem éri meg. Hatalmas, gyönyörű bokrokká fejlődik, majd megjelennek a rózsák, de aprók, és eszük ágában sincs gömbölyű fejjé összeállni. Pár nap múlva pedig kinyílnak és virágoznak, ha nem vagyok nagyon résen, semmit sem tudok szedni róluk. Az a tervem, hogy megpróbálkozom helyette a karfiollal vagy a pagodakarfiollal.
- Paradicsom: amiért az egész kertnek léteznie érdemes :) Rengeteg, finom, egészséges gyümölcs, erdővé nőtt tövek, imádom. A paradicsom a brokkoli fordítottja nálunk, többszörösen hálálja meg a ráfordított munkát. Biztos, hogy idén is több fajtát is fogok ültetni, próbálok újabbakat is, és talán mennyiségre is még többet, mint tavaly. Azt is tervezzük, hogy kipróbáljuk a kordonos paradicsomtermesztést.
- Tűzbab: egy-két levesre való mennyiség lett, többet nem is vártam tőle. A brokkoli melletti szélső paradicsomkarók tövébe ültettem, amikor a paradicsomok még apró palánták voltak, azzal, hogy majd ők lejátsszák egymás között :) Lejátszották, és a paradicsom nyert. A bab megnőtt, felfutott, virágzott, de a terméseket árnyékba borította a paradicsomerdő. Némi zsenge fejtett babot szedtem róla, elégedett is voltam vele.
- Eper: mennyiségéhez képest mérsékelt siker. Lett azért sok eperlekvár (még az utolsó egy-két üveg áll a spájzban) és eperszörp, sütemény és persze frissen fogyasztott gyümölcs is, de amekkora az eperágyás, még sokkal több is lehetett volna. Ennek oka egyrészt az esős tavasz miatt rettentően elszaporodott csigákban rejlik (szó szerint bennük) másrészt abban, hogy ez egy többéves ágyás, amit már frissíteni kellene: kiszedni néhány szép tövet és rendezett sorokba átültetni máshova, mert így egymást árnyékolják le, és persze remek nedves, sötét búvóhelyet alkotnak a kártevőknek. Ősszel meg is akartuk csinálni, de az időjárás és egyéb körülmények miatt tavaszra csúszott a munka, ami miatt viszont jövőre valószínűleg kifejezetten kevés eper lesz.
A nagy ágyáson ezzel és az előző mérleges bejegyzésekkel végig is értünk.
A kert másik végében találhatók:
- Málna: elsőéves málnatövekhez képest nagyon elégedett voltam a terméssel. Készült egy üveg málnaszörp, több üveg vegyes lekvárban szerepel a málna például eperrel, rebarbarával, és persze ettük süteményekben és frissen. Túl sok munkát sem igényelt, némi kapálást és locsolást. Remélem, jövőre a kétéves tövek még több gyümölcsöt hoznak, nagyon szeretjük!
- Csemegekukorica: ez valamiért nem jött be, pedig nagyon jól indult, és néhány kerttel arrébb a szomszédok minden évben nagy mennyiséget termesztenek. Időben vetettem, öntöztem, kapáltam, és mégsem. Picik lettek a tövek, és apró, jelentéktelen csövek fejlődtek ki rajtuk. Megtámadták a hangyák is, de hamus locsolással sikerült őket elkergetni. Jövőre nem próbálkozom kukoricával, hacsak nem maradt még a vetőmagból, mert egyébként nagyon szeretem a zsenge csemegekukoricát.
- Ismeretlen eredetű bab :) - ezt a fent emlegetett csemegekukorica-termesztő szomszéd nénitől kaptam, és ő sem emlékezett már, hogy milyen maradék vetőbab ez, de az biztos, hogy bokorbab, nem futó. Persze, hogy futóbab volt, de ez csak akkor derült ki, amikor már szép nagy bokrokká növekedett, és elkezdett volna futni - hirtelen nem volt neki hova. Nem is lett, mert az összes karónk foglalt volt már, így ezen sem sok bab termett, de aprószemű, sötét, feketés mintájú szárazbab lett belőle. Ez az ágyás baboknak nem valami jó, talán mert árnyékos, vagy a földjét nem szeretik, de tavaly a zöldbab is itt nem kelt ki.
- Krumpli, avagy burgonya: ez pedig a sok munka, de sok termés esete. Idén külön krumpliágyást csináltunk körülbelül 45-50 négyzetméteren, kb. egynegyedébe korai krumplit, egynegyedébe sárgát, a maradék felébe pedig vörös héjú Desirét vetettünk. A korain elég kevés lett, már tavaly is ezt tapasztaltuk, de most valami különös tetűféle rovar is megtámadta, jövőre ilyet már nem vetünk. A maradékkal viszont kihúzzuk a telet, és csak tavasszal kell majd venni, amikor itt még nem terem az új. Azért ez nagy szó szerintem :).
Zöldségekről ennyit, gyümölcsfákról majd egy következő posztban :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése