Tavasz van

Tavasz van, milyen szép tavasz van,
de jó futkosni a szabadban,
a fű magas, sűrű a lomb,
csíz búvik ott és vadgalamb

(Benjamin László: Béke)

Ez a vers járt a fejemben az imént, miközben kiültettem a salátapalántákat. Ugyan ez valószínűleg egy május 1-re írt propagandavers, hiszen a címe Béke, és a további sorai játszadozó gyerekekről és boldog munkásokról szólnak, de ez az első négy sor tökéletesen kifejezi a mostani tavaszt. Igen, végre tényleg tavasz van, nemcsak a naptárban és csillagászatilag, hanem az időjárás, a fák, virágok szerint is!

A helyzet a veteményesben: kikelt a borsó, a retek és a rukkola.  Még nagyon aprók, fotóra nem kívánkoznak, de határozottan ott vannak. Jókor esett rájuk egy-két napi langyos eső. Ahogy fent írtam, most ültettem ki a salátát - ideje volt már, szép nagy, 6-8 leveles palánták voltak, de nehéz volt időt keríteni. Kiderült ugyanis, hogy egy másfél évessel nehezebb kertészkedni, mint egy félévessel, amekkora tavaly ilyenkor volt Regő :) Még a babakocsiban is elaludt, vagy elüldögélt, akár hordozóban is elrugdalózott, később kivittük a járókát, nyáron medencében, takaróban voltak el Marcival. Nyáron persze ez idén is meglesz, de most még nem lehet rávenni, hogy ne a friss vetésen szaladgáljon, ne annak a földjével homokozzon :D a zöldséges kerítésén kívül pedig nem merem egyedül hagyni, nagy is a kert, meg látótávolságon belül is ki tudja, mibe lép bele, hova mászik fel, honnan esik le. Az alvásideje egyelőre kihasználható, de akkor ott van Marci, az ebéd, satöbbi, ez viszont nyáron nem lesz jó a meleg miatt. De megoldjuk valahogy :)

Hoztam fotókat is:

Virágzanak a mandulafák. Marci tegnap azt mondta, nézzek ki az ő szobájának az ablakán, és csodát látok :) Sajnos onnan nézve nem sikerült jó képeket készítenem a fákról, mert az alkonyati nap belesütött a kamerába, de a közeliek jók lettek:

A sárgabarackfák még nincsenek teljes pompájukban, de már nagyon igyekeznek:

A múltkor említett ibolyaszőnyeg egy része. Annyira szeretem, hogy akárhová lépek, ibolyába botlok! Mindenfelé kis csomókban virítanak, fehérek, sötét- és világoslilák, és egy egészen különleges, ciklámenszínű árnyalat is, bár ezen a fotón most főleg fehérek, világoslilák látszanak:

Nárciszok:

és Marika néni virágoskertje egy darab Regővel az előtérben:

Sándor, József, Benedek...

...lesznek szívesek mostmáraztán zsákban hozni a meleget, de tényleg! :) Az elmúlt napokban Sándor és József nem jeleskedtek, de ma már Benedek kitett magáért :) Ma gyönyörű napos idő volt, a föld pedig éppen jó, még nedves, de már nem sáros, így kikerültek a hagymafélék is. Idén csak dughagymát használok (kivéve a póréhagyma, de azt még nem is vetettem): öt sor vöröshagymát, öt sor lilahagymát és két és fél sor fokhagymát dugdostam el ma. Ha már benne voltam, melléjük kis fűszerágyást is kerekítettem, keresztben öt részre osztottam egy ágyást, és tárkonyt, bazsalikomot, majorannát, rukkolát, azaz borsmustárt és madársalátát vetettem a részekbe. 

Tegnap a Balaton-felvidéken kirándultunk, és irigykedve vettük észre, hogy a Badacsony oldalában már virágzanak a mandula- és barackfák. Hiába, a különleges mikroklíma, állapítottuk meg. Erre ma reggel észrevettem, hogy nálunk is virágzik már az első mandulafa :)

És még más szépségek is nyílnak:

Az ibolyák kicsit elmosódottak lettek,de egy egész szőnyeg van belőlük, majd próbálok jobbat fotózni :)

Padlizsánnevelés

Ági kérésére megosztom tapasztalataimat, bár szerények. Ez lesz a harmadik nyár, amikor padlizsánt nevelek, de eddig még nem sikerült szüretelni...

Az első évben a vetőmag zacskójára írtak szerint pohárba vetettem a magokat, először a szobában, majd a teraszon nevelgettem a palántákat, de általam azóta is ismeretlen oknál fogva mire akkorák lettek volna, hogy kiültethessem őket, elpusztultak.

Tavaly ebből okulva bár ugyanúgy vetettem pohárba is magokat, most már április végén, május elején magról is vetettem direkt a földbe, az uborkával egy időben. Most már jobban jártak a palánták, három szép, erőteljes lett belőlük, nagyon kellett figyelni a gyomlálásukra és arra, hogy mivel a padlizsán a burgonyával és a paradicsomfélékkel rokon növény, nagyon szereti a krumplibogár. Ez ellen a legjobb védekezés, ha kézzel leszedegetjük a bogarakat, a legjobb egy vödör vízbe dobálni őket. Segíthet még a hamus vízzel való locsolás is. A palánták erősítésére jó módszer, hogy amikor a paradicsomok alsó leveleit letépkedjük, három napig áztatva öntözővizet készítünk velük, és ezzel locsoljuk meg a tövüket. Paradicsomra, paprikára is jó, bár meglehetősen kellemetlen szagú levet kapunk.

Ezeket a szépen fejlődő palántákat a krumplibogár mellett sajnos nagyon megtépázták a májusi viharok is. Nagyjából ekkor döntöttem úgy, hogy vetek magról is padlizsánt, végül is mit veszthetek. A mi nagyon kötött, meszes talajunkon a legtöbb növény hamarabb, jobban megered magról, mint palántáról (ennek ellenére azért palántázok mégis, mert az április végén kiültetett, virágzás előtt álló palántákat azért nem tudja behozni, és így több időjárási viszontagságtól megkíméltem a növényt). A magról vetett padlizsán szépen kikelt, még ritkítani is kellett, itt is maradt három tő.

Aztán... nem tudom, mi történt, talán későn volt a vetés/kiültetés, talán hideg volt a május... a lényeg, hogy bár a virágzásig eljutottunk, de a hat tövön egyetlen, formátlan kis padlizsán termett, és mire megnőtt volna felhasználható méretűre, valahogy elromlott ez is. De végül is volt egy termés... úgyhogy nem adom fel, és hiszek benne, hogy idén már a saját padlizsánomból készítem a zakuszkát! Az idei stratégiám az, hogy egy adag jobb minőségű mag már csírázik egy nagy tejfölös pohárban, de magról is vetek, korábban, mint tavaly, és meglátjuk, ki nyer :)

Most már tényleg megkezdődött :)

A mai nap volt az első, amit idén kerti munkával töltöttünk. Kicsit megkésve ugyan, de a tavasz is késett, és idebent addig sem tétlenkedtem :) Ma viszont, az egy-két napja végre megérkezett napsütés nyomait keresve először is körbejártam a kertet a fényképezőgéppel, és hoztam ide egy kis tavaszt:

Krókuszok:

Íriszek:

Nekik nem tudom a nevüket:

Van még ibolya is a vörösfenyő alatt, de nehéz lett volna fotózni, bujkál :) hóvirág már régen, és bújnak a tulipánok, nárciszok, jácintok, de még csak a zöld lándzsahegyeik. Krókuszból sárga is van, de ott még csak egy-két szál nyílik. Ilyen levele van már a bodzának:

és rügyeznek a gyümölcsfák, duzzadó rügyeket láttam már napokkal ezelőtt is a meggyfákon, cseresznye- és sárgabarackfákon. Mindenfelé kelnek a kis hagymás gyomnövény-virágok, a fürtös gyöngyike és a csillagvirág.

Miután kigyönyörködtem magam, munkához is láttunk kisebbik fiam lelkes segítségével. Kiástam 24 tő epret, és átültettem a zöldséges átellenes végébe, a régi eperágyást pedig meg fogjuk szüntetni (mármint mást vetünk majd bele). Ideje a frissítésnek, ez a munka még ősszel maradt el. Aztán pedig vetettem: öt sor borsót, egy sor hónapos retket, két sor sárgarépát és egy sor fehérrépát. Ha idén sikerül valahogy távol tartani a sárgarépalegyet, akkor ennyi mennyiség bőven elég is lesz. A tavalyi saját répa nem olyan rég fogyott el, petrezselyem pedig még mindig van a hűtőben, sóban eltéve. Végül felszedtem a tavaly kinn hagyott póréhagymát, tisztítás után elég sok fogyaszthatót találtam még közöttük.

Ezek az új epersorok:

Idebent pedig dobozokba vetettem szárzellert, paprikát és padlizsánt, lassan nem férek a palántásdobozoktól :). Amit még szoktam ilyenkor tavasszal, az az étkezésre szánt csírák csíráztatása. Minden évben veszek néhány zacskó különféle biocsírát, idén még egy tavalyi retekcsírával kezdtem, a fotó kicsit homályos lett, de ilyen, amikor fogyasztható:

és már ázik az ablakban a következő, egy zacskó zsázsacsíra. Én hiszek abban, hogy a csírákban minden benne van, ami a felnőtt növényben, és hogy ilyenkor, évszakváltás és a tavaszi fáradtság idején nagyon sokat tehetünk az egészségünkért, ha csírákat fogyasztunk. Kefirben, joghurtban, salátába keverve, vajas kenyéren finomak.

Veteményezős háttér

Nagyon szépen köszönöm az aktualizált, új hátteret Áginak!

Egyhetes palánták

Nem gondoltam volna, de a karalábék és a saláták hipp-hopp kikeltek, és már ilyen nagyok:

Ők a karalábékák:

Ők pedig a salátabébik:

Ma egyhetesek, szerintem nagyon ügyesek! Jöhetnek a következők :)

Megkezdődött

Vasárnap elvetettem margarinos csészékbe az első kis magvakat :) Saláták és karalábék várják, hogy palánta legyen belőlük, mégpedig 30 leendő saláta és 15 gigant karalábépalánta. 

Ők az elsők, aztán jön majd a szárzeller, egy korai paprika és az egyik padlizsán. Jégtörő Mátyás elmúlt és nem igazán tört jeget, remélem, nem kell Józsefig várnunk a tavaszra!