Szél, szél, szél...

Fúj, fúj, napok óta, vagy mintha már egy hete is lenne... pedig nem, csak hétvégén kezdődött. Nem tudok kimenni, nem tudok semmit csinálni a kertben - málnát kéne kordonozni, karalábét ültetni, gazolni a borsót, retket, hagymát, répát. Lassan lehetne zöldbabot vetni, rotálni a régi eper helyét... Mondjuk ha nem lennénk náthásak, torokfájósak, akkor még szélben is jobban menne, de a kettő együtt már akadály. Amivel haladtunk előre: Péter bátyjának közreműködésével elkészült az új kutyakennel, jól megnőtt Bátor helye ezzel:

Egyre szebb a virágoskert:

nyílik végre a tulipán, a kedvenc virágom:

meg a nefelejcs:

Aztán remélem, hamarosan dicsekedhetem végre a zöldségesem állapotával is! Virágoznak a fák is, cseresznye, meggy, őszibarack, féltem őket a széltől - ha el nem viszi őket, akkor is kétes a beporzás esélye. Remélem, sikerül. Lassan hajt már a diófa is, egyre zöldebb a kert :)

Kikelet

Minden kel :) Most más értelmet nyert a kikelet szó is, eddig csak a tavasz legelejére, a naposabb időkre gondoltam. De most nagy fellendülés van nálunk. Kikelt a kiskertben a borsó, retek, rukkola után a sárgarépa és hirtelen, meglepően nagy szárakkal az előszörre dugdosott vöröshagyma. Idebent szinte az összes paradicsom egyszerre dugta elő pici csíráit a dobozokban. Jó nézni :) Az más kérdés, hogy kiderült, hogy az alkoholos filc, amivel a dobozokra írtam a fajtákat, nem is alkoholos, így a palánták spriccelésével lemostam a nevüket :D de sebaj, tavaly sem tudtam már a végén, hogy melyik termés melyik fajta. Idén azt hiszem, ötfélét vetettem, és lesz egy különleges, apró, sárga, körte alakú termést hozó paradicsombokor is, ha megéri.

Péter felrotálta a gyümölcsöst, idén nem is hagyjuk, hogy visszanőjön a fű vagy megtömörödjön a föld, hadd levegőzzenek kicsit a gyökerek. Szépen sorban virágoznak a fák, kicsit féltem az elmúlt napok szeles időjárásától, nehogy megint elvigye a baracktermést, remélem, idén több lesz, mint a tavalyi szinte semmi. Félig-meddig kész a málnakordon, a befejezése valószínűleg a hétvége feladata lesz. Addig is a szokásos szép tavaszi képek:

Tavasz van

Tavasz van, milyen szép tavasz van,
de jó futkosni a szabadban,
a fű magas, sűrű a lomb,
csíz búvik ott és vadgalamb

(Benjamin László: Béke)

Ez a vers járt a fejemben az imént, miközben kiültettem a salátapalántákat. Ugyan ez valószínűleg egy május 1-re írt propagandavers, hiszen a címe Béke, és a további sorai játszadozó gyerekekről és boldog munkásokról szólnak, de ez az első négy sor tökéletesen kifejezi a mostani tavaszt. Igen, végre tényleg tavasz van, nemcsak a naptárban és csillagászatilag, hanem az időjárás, a fák, virágok szerint is!

A helyzet a veteményesben: kikelt a borsó, a retek és a rukkola.  Még nagyon aprók, fotóra nem kívánkoznak, de határozottan ott vannak. Jókor esett rájuk egy-két napi langyos eső. Ahogy fent írtam, most ültettem ki a salátát - ideje volt már, szép nagy, 6-8 leveles palánták voltak, de nehéz volt időt keríteni. Kiderült ugyanis, hogy egy másfél évessel nehezebb kertészkedni, mint egy félévessel, amekkora tavaly ilyenkor volt Regő :) Még a babakocsiban is elaludt, vagy elüldögélt, akár hordozóban is elrugdalózott, később kivittük a járókát, nyáron medencében, takaróban voltak el Marcival. Nyáron persze ez idén is meglesz, de most még nem lehet rávenni, hogy ne a friss vetésen szaladgáljon, ne annak a földjével homokozzon :D a zöldséges kerítésén kívül pedig nem merem egyedül hagyni, nagy is a kert, meg látótávolságon belül is ki tudja, mibe lép bele, hova mászik fel, honnan esik le. Az alvásideje egyelőre kihasználható, de akkor ott van Marci, az ebéd, satöbbi, ez viszont nyáron nem lesz jó a meleg miatt. De megoldjuk valahogy :)

Hoztam fotókat is:

Virágzanak a mandulafák. Marci tegnap azt mondta, nézzek ki az ő szobájának az ablakán, és csodát látok :) Sajnos onnan nézve nem sikerült jó képeket készítenem a fákról, mert az alkonyati nap belesütött a kamerába, de a közeliek jók lettek:

A sárgabarackfák még nincsenek teljes pompájukban, de már nagyon igyekeznek:

A múltkor említett ibolyaszőnyeg egy része. Annyira szeretem, hogy akárhová lépek, ibolyába botlok! Mindenfelé kis csomókban virítanak, fehérek, sötét- és világoslilák, és egy egészen különleges, ciklámenszínű árnyalat is, bár ezen a fotón most főleg fehérek, világoslilák látszanak:

Nárciszok:

és Marika néni virágoskertje egy darab Regővel az előtérben:

Sándor, József, Benedek...

...lesznek szívesek mostmáraztán zsákban hozni a meleget, de tényleg! :) Az elmúlt napokban Sándor és József nem jeleskedtek, de ma már Benedek kitett magáért :) Ma gyönyörű napos idő volt, a föld pedig éppen jó, még nedves, de már nem sáros, így kikerültek a hagymafélék is. Idén csak dughagymát használok (kivéve a póréhagyma, de azt még nem is vetettem): öt sor vöröshagymát, öt sor lilahagymát és két és fél sor fokhagymát dugdostam el ma. Ha már benne voltam, melléjük kis fűszerágyást is kerekítettem, keresztben öt részre osztottam egy ágyást, és tárkonyt, bazsalikomot, majorannát, rukkolát, azaz borsmustárt és madársalátát vetettem a részekbe. 

Tegnap a Balaton-felvidéken kirándultunk, és irigykedve vettük észre, hogy a Badacsony oldalában már virágzanak a mandula- és barackfák. Hiába, a különleges mikroklíma, állapítottuk meg. Erre ma reggel észrevettem, hogy nálunk is virágzik már az első mandulafa :)

És még más szépségek is nyílnak:

Az ibolyák kicsit elmosódottak lettek,de egy egész szőnyeg van belőlük, majd próbálok jobbat fotózni :)

Padlizsánnevelés

Ági kérésére megosztom tapasztalataimat, bár szerények. Ez lesz a harmadik nyár, amikor padlizsánt nevelek, de eddig még nem sikerült szüretelni...

Az első évben a vetőmag zacskójára írtak szerint pohárba vetettem a magokat, először a szobában, majd a teraszon nevelgettem a palántákat, de általam azóta is ismeretlen oknál fogva mire akkorák lettek volna, hogy kiültethessem őket, elpusztultak.

Tavaly ebből okulva bár ugyanúgy vetettem pohárba is magokat, most már április végén, május elején magról is vetettem direkt a földbe, az uborkával egy időben. Most már jobban jártak a palánták, három szép, erőteljes lett belőlük, nagyon kellett figyelni a gyomlálásukra és arra, hogy mivel a padlizsán a burgonyával és a paradicsomfélékkel rokon növény, nagyon szereti a krumplibogár. Ez ellen a legjobb védekezés, ha kézzel leszedegetjük a bogarakat, a legjobb egy vödör vízbe dobálni őket. Segíthet még a hamus vízzel való locsolás is. A palánták erősítésére jó módszer, hogy amikor a paradicsomok alsó leveleit letépkedjük, három napig áztatva öntözővizet készítünk velük, és ezzel locsoljuk meg a tövüket. Paradicsomra, paprikára is jó, bár meglehetősen kellemetlen szagú levet kapunk.

Ezeket a szépen fejlődő palántákat a krumplibogár mellett sajnos nagyon megtépázták a májusi viharok is. Nagyjából ekkor döntöttem úgy, hogy vetek magról is padlizsánt, végül is mit veszthetek. A mi nagyon kötött, meszes talajunkon a legtöbb növény hamarabb, jobban megered magról, mint palántáról (ennek ellenére azért palántázok mégis, mert az április végén kiültetett, virágzás előtt álló palántákat azért nem tudja behozni, és így több időjárási viszontagságtól megkíméltem a növényt). A magról vetett padlizsán szépen kikelt, még ritkítani is kellett, itt is maradt három tő.

Aztán... nem tudom, mi történt, talán későn volt a vetés/kiültetés, talán hideg volt a május... a lényeg, hogy bár a virágzásig eljutottunk, de a hat tövön egyetlen, formátlan kis padlizsán termett, és mire megnőtt volna felhasználható méretűre, valahogy elromlott ez is. De végül is volt egy termés... úgyhogy nem adom fel, és hiszek benne, hogy idén már a saját padlizsánomból készítem a zakuszkát! Az idei stratégiám az, hogy egy adag jobb minőségű mag már csírázik egy nagy tejfölös pohárban, de magról is vetek, korábban, mint tavaly, és meglátjuk, ki nyer :)

Most már tényleg megkezdődött :)

A mai nap volt az első, amit idén kerti munkával töltöttünk. Kicsit megkésve ugyan, de a tavasz is késett, és idebent addig sem tétlenkedtem :) Ma viszont, az egy-két napja végre megérkezett napsütés nyomait keresve először is körbejártam a kertet a fényképezőgéppel, és hoztam ide egy kis tavaszt:

Krókuszok:

Íriszek:

Nekik nem tudom a nevüket:

Van még ibolya is a vörösfenyő alatt, de nehéz lett volna fotózni, bujkál :) hóvirág már régen, és bújnak a tulipánok, nárciszok, jácintok, de még csak a zöld lándzsahegyeik. Krókuszból sárga is van, de ott még csak egy-két szál nyílik. Ilyen levele van már a bodzának:

és rügyeznek a gyümölcsfák, duzzadó rügyeket láttam már napokkal ezelőtt is a meggyfákon, cseresznye- és sárgabarackfákon. Mindenfelé kelnek a kis hagymás gyomnövény-virágok, a fürtös gyöngyike és a csillagvirág.

Miután kigyönyörködtem magam, munkához is láttunk kisebbik fiam lelkes segítségével. Kiástam 24 tő epret, és átültettem a zöldséges átellenes végébe, a régi eperágyást pedig meg fogjuk szüntetni (mármint mást vetünk majd bele). Ideje a frissítésnek, ez a munka még ősszel maradt el. Aztán pedig vetettem: öt sor borsót, egy sor hónapos retket, két sor sárgarépát és egy sor fehérrépát. Ha idén sikerül valahogy távol tartani a sárgarépalegyet, akkor ennyi mennyiség bőven elég is lesz. A tavalyi saját répa nem olyan rég fogyott el, petrezselyem pedig még mindig van a hűtőben, sóban eltéve. Végül felszedtem a tavaly kinn hagyott póréhagymát, tisztítás után elég sok fogyaszthatót találtam még közöttük.

Ezek az új epersorok:

Idebent pedig dobozokba vetettem szárzellert, paprikát és padlizsánt, lassan nem férek a palántásdobozoktól :). Amit még szoktam ilyenkor tavasszal, az az étkezésre szánt csírák csíráztatása. Minden évben veszek néhány zacskó különféle biocsírát, idén még egy tavalyi retekcsírával kezdtem, a fotó kicsit homályos lett, de ilyen, amikor fogyasztható:

és már ázik az ablakban a következő, egy zacskó zsázsacsíra. Én hiszek abban, hogy a csírákban minden benne van, ami a felnőtt növényben, és hogy ilyenkor, évszakváltás és a tavaszi fáradtság idején nagyon sokat tehetünk az egészségünkért, ha csírákat fogyasztunk. Kefirben, joghurtban, salátába keverve, vajas kenyéren finomak.

Veteményezős háttér

Nagyon szépen köszönöm az aktualizált, új hátteret Áginak!

Egyhetes palánták

Nem gondoltam volna, de a karalábék és a saláták hipp-hopp kikeltek, és már ilyen nagyok:

Ők a karalábékák:

Ők pedig a salátabébik:

Ma egyhetesek, szerintem nagyon ügyesek! Jöhetnek a következők :)

Megkezdődött

Vasárnap elvetettem margarinos csészékbe az első kis magvakat :) Saláták és karalábék várják, hogy palánta legyen belőlük, mégpedig 30 leendő saláta és 15 gigant karalábépalánta. 

Ők az elsők, aztán jön majd a szárzeller, egy korai paprika és az egyik padlizsán. Jégtörő Mátyás elmúlt és nem igazán tört jeget, remélem, nem kell Józsefig várnunk a tavaszra!

Díjat kaptam!

Na szépen jártam: olyan régen nem voltam itt a kertesblogon, hogy azt sem vettem észre, hogy Ágiék nálam jártak, és megleptek egy kedves díjjal. Mégpedig a Gigant karalábékért :) ez tetszik. A díjjal kapcsolatos feladataim: kitenni a díjat magát, íme:

Közzétenni az útmutatót:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját akitől kaptad a díjat, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodjál el azon, hogy ki az a 3-5 blog szerzője, akinek a díjat szívesen adnád, linkeld be őket a bejegyzésedben és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
- Lehetőleg tehetséges kezdő blogokat részesíts előnyben, ne olyanokat jelöljél, akinek több 100 követője van.


Az útmutató szerinti linkelés is megvolt, tehát jöjjenek az általam díjazottak:
 - 3Gracia madaras blogja: 
http://madarakakertben.blogspot.com/  - nagyon örülök, hogy rátaláltam, szeretem a szép fotóit és sokat tanultam már tőle;
 - Beatrice általam frissen felfedezett, nagyon érdekes blogja: http://erdeikert.blogspot.com/
 - és sajnos nem találok harmadikat, ötödiket olyat, aki még ne kapta volna meg ezt a díjat, esetleg egy másikat, esetleg pont tőlem :) Köszönöm Ágiéknak!

Szerzemények

Hát, az a medve elég jól becsapott minket, egyelőre a hóvirág kivételével híre sincs a tavasznak :( Bár az egyik szomszédasszony szerint a medve csak azt jelentette, hogy korán jön a tavasz, tehát a március már nem lesz télies. Remélem! 

Kicsit már viszketnek az ujjaim, a hosszú tél alatt lekopott róluk a zöld, várom már, hogy megdolgozhassam odakint a földet :) Addig is a következőket szereztem be:

Ezek lesznek a zsenge tavasziak :) Salátából  mindegy volt, csak ne Május királya legyen, az nem jött be, a retek pedig hirtelen ötlet volt, tavaly nem próbálkoztam vele.

Kétféle sárgarépa: Vörös óriás és Napoli F1 nevű, remélem, az egyik legalább ellenáll majd a sárgarépalégynek. És egy fehérrépa, amit én csak a petrezselyem miatt szeretek, Félhosszú típusú.

Zúzmara nevű zöldborsó, amelyet a felirata szerint direkt mélyhűtésre nemesítettek. Borsóval eddig sem volt gondunk, remélem, ez is bejön.

Egy csomag tűzbab és egyfajta zöldbabból kettő, ezek minden évben beváltak. Lehet, hogy lesz még mellé majd valamilyen tarka- vagy fehérbab is, esetleg vörös Kidney bab.

Szárzeller - ilyet még nem vetettem, de annyi receptben látom hozzávalóként, idén kipróbálom :)

Fűszernövények: majoranna, kakukkfű, bazsalikom, citromfű, rukkola és tárkony. Idén nem vetek a magaságyásba, mert sajnos az a tapasztalat, hogy elhanyagolom :( két-három nagy ágyás mellett legfeljebb az öntözésére fordítottam tavaly is figyelmet. Az a tervem, hogy a zöldségek között alakítok ki egy kis fűszerágyást.

Uborka - ebből is vettem egy olyan fajtát, amilyen még nem volt, de van még mellé a tavalyiból is.

Csemegekukorica - a tavalyi kudarc után eldöntöttem, hogy nem próbálkozom többet, de a főtt kukoricát úgy szeretem, és se pénzben, se munkában nem olyan nagy ráfordítás, hogy ne lehetne még egyszer, egy másik fajtával, másik helye megpróbálni. Hátha most :)

Karfiol és pagodakarfiol - utóbbi ugyan a csomagolásán Romanesco típusú brokkoliként szerepel, de olyan jó név ez a pagodakarfiol :).  Az is egy tavalyi fogadalom, hogy brokkolit többet nem ültetek, viszont kipróbálom a fentieket. Remélem, működni fognak :)

Padlizsán és cukkini - a cukkinival soha nem volt gond, nagyon bő termést szokott hozni. A padlizsánnal minden évben egyre nagyobb előrehaladást érek el, remélem, idén már szüretelni is fogok :D ennek érdekében beruháztam egy drágább vetőmagra is.

Kétféle paprika és négyféle paradicsom :) Paprika kellett a meglévők mellé, a paradicsomnak pedig nem tudok ellenállni, pedig nem is egyféle tavalyi maradék van még, de ezek kellettek :)

Virágok :) Virágoskertem még nincs, de ha tavasszal kialakítjuk a teraszt, akkor lehet, hogy meglesz már a virágok helye is. Az volt a tervem, hogy csak ősszel ültetek majd hagymásokat és jövőre egynyáriakat és a többit, de ezt a két magot - estike és harangláb - Lina barátnőmtől kaptam, és már idén elültetem valahová. Kell még venni különféle dughagymákat és vetőkrumplit, meg majd még megnézem a listámon, hogy mit.

Szóval, lassan kezdődhet :)

A medve és az ő árnyéka

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, fontos időjárás-figyelő nap is. Minden óvodás tudja, hogy ilyenkor kijön a medve a barlangjából, ha süt a nap, megijed az árnyékától, és visszamegy, ha nem, akkor kinn marad, és jöhet a tavasz.

Remélem, lehet ezt még tovább is árnyalni, februárban ugyanis én már elkezdem várni a tavaszt. Decemberben, januárban legyen tél és hó, de ahogy telik a február, igenis kezdjen el szépen kitavaszodni. Nos, nálunk tegnap délelőtt csúnya, ködös, borús idő volt, ez az egyetlen nap az évben, amikor ennek örülök. De dél felé elkezdett kisütni a nap, kora délután már ragyogó napsütés volt. Vajon ha a medve már reggel kijött, és egész délelőtt odakinn bóklászott, akkor is megijed az árnyékától, és fejvesztve rohan vissza a barlangba? Remélem, nem! Hamarosan kiderül :)

Nemsokára vetünk :)

A napokban összeírtam, mit szeretnék vetni, milyen vetőmag van itthon, mit kell venni. Jövő héten kezdhetjük a korai palántavetést, mehet a saláta, a karalábé az ablakpárkányra! 

Tehát, venni kell:

Dughagyma, fokhagyma, lila dughagyma, korai zöldborsó (másodvetésre való van), saláta, cukkini, karfiol, pagodakarfiol (idén a brokkolival nem próbálkozom, cserébe megpróbálom ezeket), póréhagyma, sárgarépa, fehérrépa, paradicsom (igaz, van vagy három fajta, de amennyire ez bejön és amennyire szeretem, mindig akarok újakat kipróbálni), uborka, retek, rukkola, sütőtök, néhány babféle, zeller és később vetőkrumpli.

Nemrég mondtam, hogy itt a vége, és most már mindjárt megint kezdődik :) Remélem, jövő héten kibújik a medve!

A tavasz első hírnöke

Íme, ő dugta ki a fejét a hétvégén a földből nálunk. Sőt ők, mert jó sokan vannak :)

Nekem még kicsit korai így január közepén, szeretném, ha még lenne tél, hogy a gyerekek szánkózhassanak, de aztán, nem bánom, akár jöhet is a tavasz :)

Idebent pedig az orchidea virágzik egyre szebben, az összes bimbója kinyílt már a másik, korábban letört szárán is.

Így aztán, mivel a tavaszit még korainak érzem, egy szépséges orchideás hátteret hoztam Ágitól. Köszönöm!

Az elmaradt mérleg

Valamikor novemberben, még az uborkaágyás előtt abbahagytam a mérleg írását, és nem folytattam. Most, amikor nem történik semmi a kertben, hol köd van, hol eső, még csak szép téli időről sem számolhatok be, legfeljebb csak sárról, itt az ideális alkalom visszaemlékezni, milyen is volt a termés. Tehát az uborkánál hagytam abba.

 - Uborka: nagyon bejött megint, remek termés volt. De tavaly is és idén is csak a másodvetés eredt meg igazán, pedig mindent ugyanúgy csináltam. Lehet, hogy egyszerűen később kell elvetni, így aztán a következő nyáron nem is próbálkozom majd április végén. De a termés maga így is jó volt, lett sok savanyú és nyersen fogyasztott, valamint salátának eltett uborka is, még most is fogyasztjuk. 

 - Brokkoli: ez az, amivel jövőre nem fogok próbálkozni. A rááldozott munkához és elfoglalt helyhez képest csak annyi kis termést hoz, hogy abszolút nem éri meg. Hatalmas, gyönyörű bokrokká fejlődik, majd megjelennek a rózsák, de aprók, és eszük ágában sincs gömbölyű fejjé összeállni. Pár nap múlva pedig kinyílnak és virágoznak, ha nem vagyok nagyon résen, semmit sem tudok szedni róluk. Az a tervem, hogy megpróbálkozom helyette a karfiollal vagy a pagodakarfiollal.

 - Paradicsom: amiért az egész kertnek léteznie érdemes :) Rengeteg, finom, egészséges gyümölcs, erdővé nőtt tövek, imádom. A paradicsom a brokkoli fordítottja nálunk, többszörösen hálálja meg a ráfordított munkát. Biztos, hogy idén is több fajtát is fogok ültetni, próbálok újabbakat is, és talán mennyiségre is még többet, mint tavaly. Azt is tervezzük, hogy kipróbáljuk a kordonos paradicsomtermesztést.

 - Tűzbab: egy-két levesre való mennyiség lett, többet nem is vártam tőle. A brokkoli melletti szélső paradicsomkarók tövébe ültettem, amikor a paradicsomok még apró palánták voltak, azzal, hogy majd ők lejátsszák egymás között :) Lejátszották, és a paradicsom nyert. A bab megnőtt, felfutott, virágzott, de a terméseket árnyékba borította a paradicsomerdő. Némi zsenge fejtett babot szedtem róla, elégedett is voltam vele.

 - Eper: mennyiségéhez képest mérsékelt siker. Lett azért sok eperlekvár (még az utolsó egy-két üveg áll a spájzban) és eperszörp, sütemény és persze frissen fogyasztott gyümölcs is, de amekkora az eperágyás, még sokkal több is lehetett volna. Ennek oka egyrészt az esős tavasz miatt rettentően elszaporodott csigákban rejlik (szó szerint bennük) másrészt abban, hogy ez egy többéves ágyás, amit már frissíteni kellene: kiszedni néhány szép tövet és rendezett sorokba átültetni máshova, mert így egymást árnyékolják le, és persze remek nedves, sötét búvóhelyet alkotnak a kártevőknek. Ősszel meg is akartuk csinálni, de az időjárás és egyéb körülmények miatt tavaszra csúszott a munka, ami miatt viszont jövőre valószínűleg kifejezetten kevés eper lesz.

A nagy ágyáson ezzel és az előző mérleges bejegyzésekkel végig is értünk. 

A kert másik végében találhatók:

 - Málna: elsőéves málnatövekhez képest nagyon elégedett voltam a terméssel. Készült egy üveg málnaszörp, több üveg vegyes lekvárban szerepel a málna például eperrel, rebarbarával, és persze ettük süteményekben és frissen. Túl sok munkát sem igényelt, némi kapálást és locsolást. Remélem, jövőre a kétéves tövek még több gyümölcsöt hoznak, nagyon szeretjük!

 - Csemegekukorica: ez valamiért nem jött be, pedig nagyon jól indult, és néhány kerttel arrébb a szomszédok minden évben nagy mennyiséget termesztenek. Időben vetettem, öntöztem, kapáltam, és mégsem. Picik lettek a tövek, és apró, jelentéktelen csövek fejlődtek ki rajtuk. Megtámadták a hangyák is, de hamus locsolással sikerült őket elkergetni. Jövőre nem próbálkozom kukoricával, hacsak nem maradt még a vetőmagból, mert egyébként nagyon szeretem a zsenge csemegekukoricát.

 - Ismeretlen eredetű bab :) - ezt a fent emlegetett csemegekukorica-termesztő szomszéd nénitől kaptam, és ő sem emlékezett már, hogy milyen maradék vetőbab ez, de az biztos, hogy bokorbab, nem futó. Persze, hogy futóbab volt, de ez csak akkor derült ki, amikor már szép nagy bokrokká növekedett, és elkezdett volna futni - hirtelen nem volt neki hova. Nem is lett, mert az összes karónk foglalt volt már, így ezen sem sok bab termett, de aprószemű, sötét, feketés mintájú szárazbab lett belőle. Ez az ágyás baboknak nem valami jó, talán mert árnyékos, vagy a földjét nem szeretik, de tavaly a zöldbab is itt nem kelt ki.

 - Krumpli, avagy burgonya: ez pedig a sok munka, de sok termés esete. Idén külön krumpliágyást csináltunk körülbelül 45-50 négyzetméteren, kb. egynegyedébe korai krumplit, egynegyedébe sárgát, a maradék felébe pedig vörös héjú Desirét vetettünk. A korain elég kevés lett, már tavaly is ezt tapasztaltuk, de most valami különös tetűféle rovar is megtámadta, jövőre ilyet már nem vetünk. A maradékkal viszont kihúzzuk a telet, és csak tavasszal kell majd venni, amikor itt még nem terem az új. Azért ez nagy szó szerintem :).

Zöldségekről ennyit, gyümölcsfákról majd egy következő posztban :)

Megérkeztek a fenyőrigók

Tegnap érkeztek meg hozzánk csapatostul, főleg a körtefára és a tűztövisbokrokra ezek az északi vendégek. A képet innen vettem kölcsön, sajnos nem találtam az oldalon lehetőséget, hogy jelezzem, de nyilvános oldal, remélem, nem gond. Magam ugyanis nem tudtam lefotózni őket, mert ahogy kilépek, már rebbennek is fel, olyan gépem meg nincs, amivel ablakon keresztül is értékelhető képet készíthetnék. 

Ez a barna hátú, a fején és a farka felett szürke, a mellén narancsos színű madár Észak-Európában jellemző faj, fenyvesekben él. A Kárpát-medencében ritka fészkelő madár, de gyakori téli vendég. Akár több ezres csapatokban is kutat táplálék után. A madárrajok nemcsak erdős vidékeken, hanem a városi parkokban is megfigyelhetőek. Kedvenc eledelük a fákon található bogyós termés. Nálunk a tűztövis bogyóit lakmározzák. Valószínűleg Skandináviában kemény lehet most a tél, ezért jöttek ilyen sokan délebbre.

Velük kívánok boldog új évet mindenkinek!