Kincskeresés

Aranyásók, kincsvadászok, és mindenki, aki kincset szeretne találni, jöjjön Úrhidára! Nem kell hozzá speciális felszerelés, nem veszélyes, nem kell elsüllyedt hajók belsejébe lemerülni, még csak bányászni sem kell. Egy ásóra van szükség, be kell állni a krumpliföld végébe, belevágni az ásót a földbe, és csak úgy fordul ki a nyomán a sok kincs. Szeretem érte a földet :) Igaz, nem arany, nem régiség, nem műtárgy, de annál sokkal értékesebb: krumpli.

Ma felástam az első két sor korai krumplit. Ezen nem terem sok, már tavaly is kitapasztaltuk, lemértem, kosszal együtt 6 kiló 32 deka, és még van belőle egy sor. Szóval bár termésátlagnak nem a legjobb, de én elégedett vagyok, és olyan jó érzés, látvány, ahogy az ásó nyomán fordulnak ki a földből a rózsaszín krumplik. Azóta megmostam, és már kész is van belőle a petrezselymes újkrumpli, ennél újabb nehezen lehetne :) Ahogy mondtam, még lesz egy sor, aztán ha jól emlékszem a vetésre - de valahol fel is van írva - hat vagy hét sor őszi krumpli. Tavaly, emlékszem, sokkal kevesebbet vetettünk, és tavaszig kitartott, majdnem addig, amíg megjelent a piacon az újkrumpli, ami gondolom, melegházi. Ezzel kalkulálva vetettünk idén többet, egy sárga és egy piros héjú fajtát a korain kívül, remélem, most végig kitart.

Megjelent a krumplibogár újra, most már harmadik hullámban, ezúttal fiatal, még piros formában. Kézzel szedegetjük és vízbe dobáljuk, nem akarjuk vegyszerezni, amíg nem nagyon muszáj.