Kárfelmérés

Ma végre valamivel jobb idő van, persze még mindig nem május végének megfelelő. 18 fok körüli hőmérséklet, borult ég, enyhe, néha megerősödő szél és néha-néha előbújó nap. Ma tudtunk először úgy kimenni a kertből, hogy nem csak az autóig mentünk, és jobban körül tudtam nézni, hogy mit okozott nálunk a vihar.
A fák szél felőli oldala olyan, mintha elfagytak volna a levelek, és kisebb ágvégek lógnak szomorúan letörve, elszáradva. Főleg a nagy diófa és a nagy nyári almafa érintett, de a széllel ellentétes oldaluk sokkal szebb, reményt kelt, hogy ha a másik oldalra rásüt a nap, az is magához tér. Sok mandula, cseresznye, sárgabarack hever a földön, és kisebb leveles ágak is. Dió, mandula, cseresznye így is lesz, de barack amúgy se lett volna sok...
A zöldségeskertben a hagymáim lefeküdtek a földre, a padlizsánpalánták meg vannak tépázva, nem tudom, hogy kihajtanak-e, ráadásul őket a krumplibogár is veszélyezteti. A karalábék gyönyörűek, a borsó tépett, pedig épp kezd virágozni. Marika néni paprikapalántái megdőltek, az enyémeket szerencsére még nem ültettem ki.
A paradicsomok úgy néz ki, jól bírták, néhány karó borult össze, de talán nem tettek kárt semmiben, majd újra le kell verni őket, és újrakötözni a paradicsomot.
A kis cseresznyefa is megdőlt, de időben kikötözte Péter.
A másik két ágyás sokkal jobb állapotban van, szerencsére az ősszel ültetett málna is bírta, ezek szélvédettebb helyen vannak. Most már látványosan kikelt a krumpli, a magaságyásban pedig a szél semmi kárt nem tett, az esőtől viszont bolondul nő a rukkola, a borsikafű, a majoranna.
A bodzabokrokat néztem még, hogy lesz-e még szörp vajon, de úgy tűnik, lesz! Sok virágot elfújt a szél, de sok bimbós tányér fog majd most nyílni.
Fotóztam is, de ez a gép kevés ahhoz, hogy formázgatni, feltenni is tudjam, majd hozok később képeket.
Érik viszont az eper, nem is gondoltam volna, amikor napok óta nem sütött a nap. Szedtem három szemet, két fej salátát, egy nagy csokor újhagymát és egy kis csokor petrezselymet, ez a mai szüret.