Tovább, tovább...

Ha nagy nehezen elszakítjuk tekintetünket Regő csodálásától, esetleg visszük őt is magunkkal, akkor a virágoskert és némi kevésbé látványos kocsibeálló meg ilyesmi után a szőlőhöz érünk, van benne egy rövid sor szeder is:

aztán balra fordulunk, a kerítés és a kapu felé, kerüljük a házat, és olyan szépségeket találunk, mint ez a labdarózsa:

 meg ez a gyöngyvessző:

az utcafronti kerítés mellett még egy labdarózsabokor, és kinyílt az első pünkösdi rózsa. A benyúló kopasz ág egy fügebokoré:

és épp most kezd virágozni a bodza:

Itt már a ház sarkánál vagyunk, eljöttünk az utcafront előtt, és fordulunk újra balra, ahol szilvafák után visszaérünk a fenyőkhöz. A feketefenyő épp virágzik:

és a kerítés mellett végig mandulafák állnak:

Végül egy pillantás ebből az irányból az először látott diófa felé, mellette a selyemfenyő és a tuják, alatta a fűszeres-gyógynövényes-csemetés:

Szóval erről a kertről lesz szó a továbbiakban. És akik még nem találták meg a helyüket, a paprikapalánták a nappali ablakában: