Az első fagy

Tegnap reggel jeget kellett kaparni az autók szélvédőjéről és dérfoltok voltak a füvön: -1 fok volt reggel fél nyolckor. Ezzel az idei első fagyot is kipipálhatjuk. Szerencsére póréhagymán és Marika néni fehérrépáján kívül már semmit nem ért odakinn, Marika néni a virágait is behozta, és Péter Marcival víztelenítette a kutakat is.

A diófa viszont úgy gondolta, megadja magát a hidegnek, és szinte az összes levelét ledobta ezen az éjszakán. Így volt ez tavaly is :)

Így aztán délután levélgereblyézés volt a program, mindkét gyerek lelkesen segített, ki-ki a maga módján. Hatalmas kupacot szedtünk össze a diófa alól, aztán átmentünk a császárfa alá, ahol úgy kellett kialakítanom a kupacot, hogy Marci a teraszról ugrálhasson bele, jó móka volt :) Persze fotóztam is egy kicsit, nem tudok betelni az őszi kerttel, remélem, Ti sem unjátok még :) 

Talán emlékeztek, hogy hogy nézett ki alig pár napja a datolyaszilva. Nos, ő sem az a típus, aki a fagy beálltával még sokáig tartogatja a leveleit:

... és az is kiderült, hogy nem kettő, hanem három gyümölcse van, drukkoljunk nekik!

Erre a fotóra nagyon büszke vagyok, sikerült Napot fényképeznem az almafán keresztül:

Az is érdekes, hogy miközben a diófán meg a datolyaszilván gyakorlatilag semmi levél nincs, a sárgabarackon se sok, cseresznyén, meggyen semmi, és sorolhatnám, szóval eközben a hársfa még ilyen gyönyörű zöld, igaz halványul, sárgul:

Ez pedig a datura termése. A daturáról én pár pillanattal ezelőttig azt hittem, hogy dísznövény, én trombitacserjének szoktam hívni a trombita alakú virágjáról. Erre utánanézek a neten, hogy ne írjak ide hülyeséget, és azt találom, hogy a becsületes neve csattanó maszlag, és a burgonyafélék családjába tartozó gyomnövény. Hát, nem a származásáért szeretjük :) Nagyon érdekes a termése, sose láttam azelőtt:

Ha pedig néhány nappal ezelőtt volt naplemente, akkor most legyen holdfelkelte: