Az előző bejegyzés szellemében: faültetés képekben

Most, lombhullás után jött el a facsemeték ültetésének ideje. Tavaly ültettünk egy jonatán- és egy nektarinfa-csemetét. A nektarin sajnos kifagyott, a jonatán is elszáradt, viszont kihajtott az alanyról. Ennek még utána kell járnunk, hogy lehet-e és hogyan újra beoltatni a már egyéves kis fát, és vajon mi lesz abból. Mindenesetre a kis almafát a helyén hagytuk, a nektarint viszont kivettük, és újabb próbálkozásként egy másik jonatánt ültettünk talán jobban és jobb helyre, meg egy másfajta őszibarackot. Mindkettő nektarin, a tavalyi 'Persica vulgaris', az idei 'Prunus persica' névre hallgat. A nektarint ugyanarra a helyre ültettük, ahonnan a másikat kivettük, a fügebokrok sorába. Íme a fotók:

A gödör kiásása - és egy kép végre rólam is munka közben, hátha elhiszitek az egész blogot így :)

A kész ültetőgödör:

Az aljába tettünk egy kis marhatrágyát is, földdel elkeverve. Utána jött a fa, a fotón még vödörben együtt a nektarinnal:

Majd az iszapolás:

A kép felső sarkában látható szerszámnyéllel döngölte Péter a sarat, hogy a hajszálgyökerek közé is kerüljön belőle.

És végül az elültetett kis fa, karóhoz rögzítve:

Nem nagyon látszik szegényke a háttér előtt, olyan picike még :) a karó vastagabb, de azért ott van :)

És a nektarinfa elültetve:

Természetesen őt is kitámasztottuk, de még előtte fotóztam, majdnem sötét volt már. 

Kaptam még egy gyönyörű kis magyalbokrot is, mert tegnap említettem Péternek, hogy én azt egyszer majd hogy szeretnék, erre a facsemetékkel együtt hozott egyet a faiskolából :) Cserepes, ma már nem volt időnk kiültetni, és csak nagyjából lesz végleges helyen: ahol a leendő virágoskertem helye van, annak a sarkába szeretném, de a virágoskert helye még nincs pontosan kijelölve. Ilyen a kis magyalom:

Szép, ugye? :)