Piros az ég alja...

... aligha szél nem lesz, tartja a mondás és idézem Petőfit, ahol a hajóskapitány mondja ezt, amikor Franciaországból tartanak hazafelé, és bizony lesz is vihar másnap. Nálunk nem lett, csak kisebb szelecske, de az ég ilyen volt tegnapelőtt este:

Folytatom a mérleget is, következik a zöldborsó:

• Zöldborsó: közepesnek értékelem. Mindig lesz, szép nagy bokrok nőnek, terem is a borsó, de valahogy az elvetett mennyiséghez képest tavaly is, idén is kevésnek értékeltem. Pedig gazolom, locsolom, virágzik meg minden, amit kell. Lehet, hogy csak az igényeinkhez kevés, és még többet kellene vetnem jövőre :) Betegségek, kártevők nem voltak, kivéve a csigákat, akikkel meg kellett küzdeni a borsóért. Másodvetés is volt, azon még kevesebb termett, mert felváltva vetettem a másodvetésű zöldbabbal, és meglepetésre a bab nőtt gyorsabban, hirtelen nőtt bokrai szinte elnyomták a borsót. 
• Zöldbab: az első vetés nem sikerült, de egyáltalán nem. Valószínűleg rossz helyre vetettem: a málnaágyás végébe, ahová már nem jutottak málnatövek, de volt még felmunkált talaj. Viszont így elég árnyékos helyre került, ez lehetett az oka, hogy nem nőttek meg a babtövek, apró korukban virágoztak már, és hoztak egy-két satnya termést. Így aztán, amikor az először vetett borsót felszedtem, a helyére zöldbabbal felváltva tettem a másodvetést, és ez a bab szempontjából nagyon bejött, annyi termett, hogy alig győztük szedni és feldolgozni, tele is van vele a mélyhűtő.
• Karalábé: sikeresnek értékelem. Néhány fej ugyan áldozatul esett ennek-annak: egy a csigáknak, egy a rotakapának, de ami végül beérett, az hatalmasra nőtt, és nagyon kis arányban lett fás. Ez a Gigant nevű magnak köszönhető, amiből úgy nőnek tényleg hatalmas, kétkilós termések, hogy közben zsengék maradnak. Vetettem még egy kicsi fehér fajtát is, mert maradt mag, az is nagyon finom lett. A karalábét mindig palántázom, már február elején elkezdem, és így márciusban nagy, erős palántákat ültethetek ki.
• Lilahagyma: ez érdekes :) A lila dughagymát az egyik szomszéd nénitől kaptam, és kívülről tényleg elég lilának néztek ki, boldogan eldugdostam. Teljesen eltérő időpontokban bújtak ki és nőttek, van, ami tényleg lilahagyma lett, de lett vörös is, meg valami, ami még mindig kinn van, és leginkább csokros hagymának néz ki. Majd megkóstoljuk :) De ezt nem értékelem sikertelenségnek, ennyi belefér, és nem egy alapvető zöldségről van szó. Majd jövőre veszek vetőmagboltban lila dughagymát :)
• Póréhagyma: a nagy kedvenc, és ha feltöltöttük volna, talán még sikerről is beszélhetnék. Szépek, nagyok, vaskosak és finomak, de mivel a feltöltés elmaradt, nagyon kis részük fehér sajnos. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eleve túl közel vetettem a sorokat ahhoz, hogy kényelmesen fel lehessen tölteni, de majd jövőre :)
• Kapor: nem lehet elrontani. Ha egyszer elvetetted, vagy a szél idefújt pár magot a szomszédból, akkor évekig lesz kaprod, és semmit nem kell tenni vele. Idén mászkált rajta némi poloskaszerű bogár, de nem igazán tettek benne kárt, és amilyen mennyiség volt, hát ők is nyugodtan jóllakhattak belőle, egészségükre. Savanyúság-eltevéshez és kapormártáshoz használom, nagyon szeretem.

Folytatása következik, az uborkaágyás jön :)