Nem is tudom, hol kezdjem és hol tartok most... A föld ontja kincseit, én meg csak csodálkozom :) ezt már akartam írni, mert már többször eltűnődtem rajta, de ez egy csoda. Vegyük például a paradicsomot. Elvetek egy magot, kikel egy apró növényke, ami hipp-hopp hatalmas bokorrá fejlődik, és tízesével hozza a gyönyörű, illatos gyümölcsöt, amiből egynek a belsejében is az eredeti magocska hússzorosa van. Hát nem hihetetlen bőkezűség? És az ember alig tesz érte valamit... kicsit segíti, megtámogatja, de ott a föld, a nap, a víz, és a paradicsom terem és terem...
Tegnap és ma eltettem vagy tizenhárom üveg ringlólekvárt, hat üveg savanyú uborkát, körülbelül másfél kiló uborkasalátát, négy üveg paradicsomlekvárt, felszedtem a fokhagymát, amit megtisztítva a hűtőbe tettem, eltettem egy hatalmas karalábét, 75 deka volt egyetlen karalábé hámozva! Nem véletlenül hívják Gigantnak már a vetőmagot is, tényleg gigantikus. Aztán szedtem még három cukkinit, amiket holnap akarok feldolgozni. A napi szüretet már nem is fotózom, mert nem férne rá egy fotóra. Csak néhány apróság:
A tegnapi ringlómennyiség: Fokhagymatermés:
A mai uborkamosás:
Szóval győzzük, győzzük... Nagyon szeretem :)