Igazi június

A június nemcsak attól június, hogy a naptár azt mutatja, meg hogy harminc fok van, tűz a nap és kitört a vakáció, bár ezek is nagyon fontos ismérvei. A kertben viszont az is fontos, hogy érik a málna, a meggy, a borsó, nő a pici zsenge répa, és térdig ér a parlagfű :)
Ebből következően tegnapi fő munkám a parlagfűtlenítés volt, főleg a répa- és hagymasorok között, de még nem értem a végére. Van ott egy sor magról vetett saláta is, aminek a nagy része sajnos kirohadt a sok esőtől, és/vagy megette a csiga. Lassan érthetővé válik azok számára is, aki szerint az éticsiga egy édes aranyos kis állat, gyerekdalok főszereplője, hogy én miért utálom annyira... Mindegy, néhány fej megmaradt, és remélem, már nem bántja sem eső, sem más.
Borsóból Marci szedett csak épp annyit, hogy Regő főzelékébe elég legyen, majd én folytatom ma. Meg a parlagfűtlenítést is, és az azutáni feladatom a málnás ágyás kapálása. Terem a málna az új ágyásban, ősszel ültetett töveken is, nem is vártam tőle, úgy örülök neki :)
Amit még tegnap csináltam: befejeztem az öntözőlevet a múltkor leszedett paradicsomhajtásokból, erősítő, gazdagító hatású, mint a komposzt. A hajtásokat egy vödörbe tettem, és annyi vizet öntöttem rá, amennyi ellepte. Két-három napig lefedve, napon hagytam erjedni - jó büdös lesz, senkit se riasszon el! - aztán átszűrtem egy használaton kívüli, régi szúnyoghálón, és az így keletkezett levet hússzorosára hígítottam. Aztán szétlocsoltam a fent említett növényekre és az uborkára, cukkinira, itt most ők a pici palánták.