... de kigazoltam a sárgarépát. A harc részben a gazzal, a parlagfűvel, részben szegény pici fiammal zajlott. Most kéne összemosni a babás és a kertes blog határait, szerintem tegnap volt a szeparációs szorongás csúcsa, persze náthával és fogzással erősítve. Ötpercenként járkáltam ki a répák közül a járókához, nem engedett szegény, utálja a gazt - azt én is -, vagy a répát - azt nem kéne neki -, vagy csak azt, hogy az anyukája nem vele foglalkozik :( Aztán Marika néni elvitte virágokat nézegetni a kertben, utána visszahozta álmosan, elaltattam és tudtam haladni. A petrezselyemsor vége előtt egy méterrel ébredt fel körülbelül, addig eljutottam.
Sikerült szednem egy kis levesre való borsót is már, amit este a meccs alatt kifejtettem.
Érdekes tapasztalatokkal is gazdagodik az ember gazolás közben, amikor a szomszédokat hallgatja, és megnyugszik, hogy nemcsak az ő hétéves gyereke annyira eleven és hááát nem mindig szófogadó :)
Egyesítsük blogjainkat!
12 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése