Töltött krumpli

Tegnap volt először normális, az évszaknak nagyjából megfelelő idő: sok-sok eső és 14-15 fok után most végre napsütés és 23 fok árnyékban. Dolgozni még nemigen lehetett, nagyon nedves volt még a föld, a növények is, és rettentően párás volt a levegő is. Kis epret szedtem, Péter pedig füvet nyírt, sokat, miután valamennyit száradt. Elektromos fűnyíróval egyszerűen még nem merhetett a magas, nedves fű közé menni délelőtt.
Ma délelőtt feltöltögettem a krumpli felét. A föld felszíne száradt valamennyit, de egy kapavágásnyira összetapadós, nedves rögök vannak, szóval nem volt könnyű munka, meg is lepődtem, amikor bejöttem, ránéztem az órára és kiderült, hogy csak olyan egy és egynegyed órát töltöttem vele, ez azt jelenti, hogy két és fél óra alatt kész az egész. Már bimbós a krumpli, olyan szép, amikor virágzik! Teljesen megértem, hogy amikor bejött Európába, eredetileg dísznövényként termesztették.
Képek:
Ilyen volt, hú, nagyon durva, élőben nem volt ennyire vészes, mint ahogy képen kijön, itt alig felismerhető a krumpli a gaz között...

Ilyen lett a fele:

  

 

És egy szépség a végére, Marika néni minirózsái: